Még egy éjjel követi a nappalt
Mint ahogy gyermeke az anyját
Akárhová nézek a te arcodat látom
Mások arcán
És nem bírom visszaszorítani fájdalmamat

Az összes kérdésnél melyeken végigmentem
Soha nem mondtam magamnak igazat
Hátat fordítok „neked&nekem”
Mert megijedtem mikor rájöttem
Már nem azok vagyunk akik egykor voltunk

Reflén:
Próbállak elengedni,
elengedni, s mégsem vagyok képes engedni a szorításomon
Igyekszem elengedni, elengedni, elengedni

Érzem az ürességet idebent
Egy részem már meghalt
Ekkor eldöntöttem h továbblépek
Mintha minden rendben lenne
Minden amit felépítettünk összedölt
Mikor kezdtem elveszíteni Téged
Becsukom a szemem h érezzem a szabadságot
Mert megijedtem mikor rájöttem
Már nem azok vagyunk, akik egykor voltunk

Reflén

Te vagy mindaz amit akartam
Te vagy mindaz amire szükségem van
És mindennek végül vége
Itt a búcsú ideje, meg kellett tennem

Reflén